Három év szakértői előrejelzéseit és a háborús fejleményeket összevetve egyre világosabb, hogy az optimista várakozások rendre alulmaradtak a hadműveleti valósággal szemben – olvasható a Faktum tényellenőrző portál elemzésében.
A bő három éve zajló orosz–ukrán háború sokak szerint elérkezett a végkimeneteléhez. Az amerikai elnök „gyors békekötést” ígér, miközben az európai országok a harc folytatása mellett foglalnak állást. A helyzet elemzésre késztette a szakértőket is: sokan próbálták megjósolni, milyen irányba halad tovább a konfliktus. Az alábbiakban összegyűjtöttük, milyen szakmai érvekkel megtámogatott jóslatok hangzottak el a háború eddigi szakaszaiban – és mennyire igazolta vagy cáfolta ezeket a valóság – olvasható a Faktum elemzésében.
Donald Trump elnökké választása óta felgyorsultak az események a háború esetleges lezárása kapcsán. Március 18-án
az orosz és az amerikai elnök az elmúlt évek egyik legfontosabb telefonbeszélgetését folytatta le,
amely több mint másfél órán át tartott. A megbeszélés során az ukrán háború lezárásának lehetősége is szóba került. Ennek hatására március 23-án rövid időn belül másodszor is tárgyalóasztalhoz ült az amerikai és az orosz delegáció, hogy a fegyverszünet és a béke esélyeit vizsgálják. Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelezte: személyesen kíván tárgyalni Donald Trumppal „Ukrajna feltételeiről”.
Bár a harcok változatlan intenzitással folytatódnak, egyre nagyobb esély látszik arra, hogy a békekötés ügye kimozdul a holtpontról.
A Reuters külpolitikai szakértői, Erin Banco és Gram Slattery 2025 áprilisában arról írtak, hogy több jel is arra utal: a háború politikai kezelése új szakaszba léphet. Elemzésük szerint az új amerikai kormányzat felismerte, hogy a következő hónapokban nem valószínű a tűzszünet, ezért új tervet dolgoznak ki „Kijev és Moszkva nyomás alá helyezésére”. A Fehér Házban nő a feszültség, mivel Putyin vonakodik elfogadni az amerikai feltételeket, és „saját kívánalmakkal egészítené ki” azokat – ez pedig akár fordulatot is jelezhet Washington gondolkodásában a háború lezárhatóságát illetően.
Míg Európa tovább fegyverkezik, és egyelőre hallani sem akar tárgyalásokról, addig Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország feszült egyeztetéseket folytat a tűzszünet lehetséges feltételeiről.
A fejlemények előrejelzése továbbra is nehéz feladat, mint ahogyan az elmúlt három évben többször is tévútra vezettek az elemzői jóslatok. A hadi és diplomáciai helyzet rendkívül összetett, és a tisztánlátást nem segíti, hogy sok szakértő „egy nekik kedves, happy end felé haladó narratíva szemüvegén keresztül” értékeli az eseményeket.
Az ukrán oldalról érkező optimista értékelések már a konfliktus első szakaszában is jellemzőek voltak. A Kijevnél történt sikeres ukrán védekezés és a harkivi ellentámadás után egyértelművé vált, hogy a háború egyik legfontosabb „frontvonala” a médiatérben húzódik. Kirilo Budanov ukrán hírszerzési vezető 2022 májusában a Sky News-nak adott interjúban úgy fogalmazott:
A háború az év végére ukrán győzelemmel zárul, és visszaszerzünk minden területet, amely magában foglalja a Krímet is.”
Ugyanezen hónapban a HVG megjelentetett egy cikket „Az ukránok már arról beszélnek, mikor nyerhetik meg a háborút” címmel. Ebben az időszakban tehát egymást érték az optimista hangvételű jóslatok. A valóságban azonban az orosz hadsereg a mozgósítás révén stabilizálni tudta a frontot, és 2022 nem a háború vége, hanem „csupán a nyitánya” lett egy elhúzódó és véres konfliktusnak.
2023. júniusában, az ukrán ellentámadás megindulásakor újra felerősödött az ukránpárti „hurráoptimista” hangnem a nyilvánosságban. A Telex idézte Dmitro Kuleba külügyminiszter szavait, aki június 5-én azt hangsúlyozta:
nem az a fontos, mikor kezdődik az ellentámadás, hanem hogy az ukrán győzelemmel érjen véget.”
Volodimir Zelenszkij az offenzíva első napjaiban azt nyilatkozta: „Oroszországnak éreznie kell, már nincs sok ideje hátra”, hozzátéve, hogy „parancsnokaik optimisták, és ezt az üzenetet Putyinnak is át lehet adni.”
A fősodratú hazai média, köztük a 444.hu is több bizakodó nyilatkozatot közölt. Rácz András kiemelte, hogy az ukrán hadsereg „létszámban, morálban, felkészültségben, felszerelésben és fegyverzetben is fölényt élvez” az oroszokkal szemben. Szerinte az orosz reguláris hadsereg „kivérzett a háború első 15 hónapjában”, és „manőverező védekezésről szinte szó sem lehet”. A Telex tudósítója, Nyilas Gergely úgy vélekedett, hogy az ukrán műveletek „megfelelnek az ukrán várakozásoknak”, és a HVG is a lendületes offenzíváról számolt be.
Az ukrán védelmi minisztérium szerint az offenzíva első hetében több települést is visszafoglaltak Donyeck megyében, köztük Blahodatne, Neskuchne és Makarivka falvakat. Julian Borger, a Guardian tudósítója szerint ezek az eredmények az ellentámadás korai szakaszában történtek, és több fronton is sikert értek el. Az ukrán katonák videófelvételeken ukrán zászlót tűztek ki a felszabadított települések épületeire.
A kezdeti eufóriát azonban gyorsan felváltotta a józanabb értékelés. Zelenszkij később maga is elismerte, hogy az ellentámadás „lassan halad”, és figyelmeztetett: „Néhányan azt hiszik, ez egy hollywoodi film, és most eredményeket várnak. Ez nem így van, itt emberek élete a tét.” A Politico novemberi elemzése szerint a hadművelet „máris sok ukrán partnernek csalódást okozott”. Az orosz védelmi vonalak hónapokkal korábban megerősítésre kerültek: „néhol négyzetméterenként akár öt akna”, illetve „10 kilométer mély aknamezők” hátráltatták az előrenyomulást. Az ukrán erők csak Robotine és Verbove térségében tudtak áttörni az első védelmi vonalon, de Rácz András szerint ez is inkább „beékelődésnek” számított, semmint hadászati áttörésnek.
Annak ellenére, hogy a nyugati sajtóban is megjelentek aggodalmak, 2024-ben újabb optimista jóslatok születtek. Rácz András például kijelentette:
ezt a háborút nem nyerhetik meg az oroszok, ha a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajnát.
A HVG egyik elemzése szerint, bár „az ukránok látványos nyári sikere elmaradt, de egy hosszú háborúban győzhetnek.” Zelenszkij 2024. októberében Brüsszelben mutatta be győzelmi stratégiáját: „ha ezt a tervet követjük, jövőre lezárhatjuk a háborút.” Később úgy fogalmazott: „idén véget akar vetni a háborúnak.” Még 2025. év elején is azt nyilatkozta:
jó esélyünk van arra, hogy gyorsan véget vessünk ennek a háborúnak és biztosítsuk a békét.”
A 444.hu-nak nyilatkozó szakértők is úgy vélték, hogy Ukrajna nem áll a vereség küszöbén. Ennek ellenére 2024-ben egyik fél sem ért el döntő előretörést. Az orosz támadások – például Avgyijivka térségében – sem hoztak áttörést. A frontvonalak megmerevedtek, miközben a veszteségek emelkedtek: a katonai és civil áldozatok száma 2024 végére több százezerre rúgott. Valerij Zaluzsnij is elismerte, hogy a helyzet „patthelyzetbe” jutott.
Nyitókép forrása: faktumprojekt.hu
***
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása politikai szimbólummá vált, a mélyen gyökerező korrupció és jogállamisági problémák az egész közösség stabilitását veszélyeztethetik.
Magyar Péter nem jelent meg a szavazáson, de EP-képviselői bizonyították, hogy mindenben végrehajtják a Manfred Weber utasításait.
A Mandiner új sorozatában az ukrán EU-tagság hatásait járjuk körbe.
Napjaink ukrajnai háborúja azért robbant ki, mert az angolszász országok, Amerika és kisöccse, Anglia úgy döntött, nem elégszik meg azzal, hogy kiszorították Kelet-Európából a Szovjetuniót.
A legszebb az egészben, hogy Franciaország kezdeményezte a találkozót.
Június közepéig lehet majd véleményt nyilvánítani.
Az egészségüggyel kapcsolatos érzet és valós tapasztalat között egyetlen másik OECD-országban sincs akkora különbség, mint Magyarországon.
A gránátvörös-kékek 2018 áprilisa óta először szenvedtek vereséget a spanyol bajnokságban.
A szerző szerint a Hamász célja Izrael ellen hangolni a nemzetközi közvéleményt, amiben partnerek a globalista baloldal által vezetett szervezetek.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
A megállapodás után most már megy a heves egymásra mutogatás.
„Az igazi kérdés már csak az, hogy Európa felkészül-e erre vagy sem” – mondta Andrij Szibiha.
„Az Egyesült Államok és annak elnöke, Donald Trump békestratégiát hajt végre” – összegzett a külügyminiszter.
